Összeszedtem néhány gondolatot, amit érdemes végigvenni, ha külföldön kerül először intézménybe a gyermek.
- Amikor egybeesik a költözés az ovi-/bölcsikezdéssel, akkor ha megoldható, érdemes egy kis időt várni a kezdéssel, amíg szokjátok az új környezetet. Azt szoktuk javasolni, hogy magát a nyelvet nem érdemes külön tanítani a gyerekeknek, de az idegennyelvi környezetet szokhatja addig. Pl. játszóterezés, baba-mama klub felkeresése stb.
- Tapasztalat, hogy egy kicsit hosszabb lehet a beszokás, megszokás ideje mintha magyar közösséget kezdene. Persze ez nem minden kisgyermekre igaz, de érdemes vele számolni.
- Mindig tájékozódj az adott ország beszoktatási szokásairól, nehogy meglepetés érjen. Sajnos nem ritka, amikor egyáltalán nincs is lehetőség a beszoktatásra bemenni a szülőnek. Azért érdemes megkérdezni az intézményt, hogy a ti helyzetetekben a nyelvi akadályok miatt tudnak-e kivételt tenni?
- Ha mód van rá, érdemes személyesen felvenni az intézménnyel a kapcsolatot. Ugyanígy javasolt a leendő csoporttársak családjaival is találkozni, elmenni a játszóra, egy kicsit ismerkedni.
- A kicsiknek alapvetően természetes lesz, hogy az oviban/bölcsiben egy másik nyelven beszélnek hozzájuk. Emiatt nem kell külön tanítani őket a nyelvre. Jó, ha a szülők a saját anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nevelőket pedig érdemes egy-egy alapszóra nektek megtanítani. (Igen, nem, a gyerek neve magyarul kiejtve stb.)
Angliában élünk kisfiaink itt születtek. Az elso gyermekem elso masfél éve a covidra esett. Jo anyagi helyzetünk miatt nem kellett visszamennem dolgozni. Itt sokan fél éves kortol küldik a babakat „bölcsibe”. Van sok opcio: childminder (kepzest végzett felnott a sajat otthonaban kb 5 gyerekre vigyaz), kisletszamu magan nursery, vagy nagyobb nursery. 2 eves elmult a kisfiam mikor egy kislétszamu Montessori nurserybe beirattuk heti 2 félnapra. Totalis katasztrofa volt. Mivel a covid eloirasok miatt rendes beszokatas se volt. Már az ovoda szora elhanyta magat a stressztöl. A nevelok mikor felhivtak hogy sajnos egész vegig szomoru akkor ugy döntöttünk adunk meg idöt a kisfiamnak érni. Közben toddler foglalkozasokra jartunk kozosen tovabb, és ha ugy lattuk nyitott a témára akkor beszélgettünk sokat rola. Majd kb egy fél év utan egy masik oviban kezdtünk szinten nem volt beszokatas, de ide szeretett jarni es fel tudott oldodni.
Itt amugy kb 1 nevelo 5 gyermeket figyel egyszerre. Minden gyermeknek van 1 keyworker aki külön odafigyel a gyermek fejlodesere.
Nalunk 3 eves kortol preschoolos lesz a gyerek, itt mar ismerkednek jatekosan betukkel szamokkal, szinekkel, formakkal. 4-5 evesen kezdik reception -t ahol még jatek a fö de megtanulnak olvasni irni, tanulnak kis történelmet, természet ismeretet stb. Majd utana jön a school year 1,2….
Itt is megy a verseny a jo nursery helyekért, meg hogy a gyermek kapjon egesz napokat. Sokan mar a gyerek születesekor lerakjak a foglalot.
3 eves kortol van heti néhány ora ingyen ovi a gyerekeknek azt hiszem…. (Mi nem vettünk benefiteket igénybe)
13,5 hónapos volt a Kisfiam amikor angol bölcsiben kezdett heti 5x fél napot. Iszsz, együtt alvó, rajtam kívül senki se vigyázott még rá, így nehezebb beszokásra számítottunk. Mi mindketten magyarok vagyunk a Férjemmel, angolul hallott engem is a pocakban, mivel az itteni maternity leave miatt 38 hetesen hagytam abba a munkát. Innentől összesen 52 hétig maradhattam távol a munkahelyemtől plusz a szabadságok amik felhalmozódtak. Nekem a cég fizetett extra maternityt, de alap esetben itt csak 4 hétig jár a teljes fizu vagy 90% utána pedig az állam állatal meghatározott mininum ami maximum heti £150 és a 9-12 hónapig fizetetlen teljesen. Itt már nagyon korán jelezni kell a bölcsinek, hogy menne a gyerek, mivel nincs állami bölcsi és általában hosszú várólista van mindenhova…amellett, hogy nagyon drága
Az első nap 1 órát lehettem bent vele a csoportban, másnap le kellett adnom és a parent room-ban várakoztam. Hát, nem volt boldog a gyerek…. azután legközelebb 2 órát volt bent egyedül és 3 napig ezt folytattuk, utána emeltük 3 órára, majd lebetegedett és 1,5 hét kimaradt. Az elején az úton is sírdogált aztán a betegsége utáni 2.napon már mondta a dadusa, hogy kimászott az öléből felfedezni, de nem ment messzire. Másnap ismét. Következő héten teljesen bent volt 7:40-12:40-ig és csak egy picit sírdogált. Ekkor még csak babakocsiban tudták elaltatni, ebben pedig abszolút az én és a gyerek igényeit veszik figyelembe. Én kértem, hogy akkor tegyék le, amikor látják, hogy nyűgös. Kb 2 hét után már a kiságyban simogatással és énekléssel elaludt és annak ellenére, hogy sose volt nyünyőkéje, a bölcsi kezdésre kapott, azóta azzal alszik. Már 2,5 hónapja jár és a nyünyőke csak alváshoz kell meg reggel amikor elválunk, utána elfeledkezik róla. Minden héten töltenek fel képeket egy appba ahol látom a gyermekem mindennapjait és visszajelzést is kapok a fejlődéséről. Minden nap elmondják, hogy mennyire ügyes, felszabadult és élvezi a bent létet. Ehhez elengedhetetlen volt egy csodás dadus (2 éves kor alatt 3 gyerekre jut 1 dadus aki a keyworker lesz, ő alakítja ki a legszorosabb viszonyt a babával) aki tényleg imádja a Kisfiam. Az elején minden ajtónyitáskor sírt, de az összes újonc egyszerre, mert azt hiszik érte jöttek. Ami a nyelvet illeti, kérték, hogy fonetikusan írjak le pár szót, hogy segítsek nekik megérteni a gyerekem, de azért ez nem olyan egyszerű (a puszit skippeltük
). Viszont ebből egyáltalán nincs probléma! Egy szó mint száz, nekünk nagyon bejött a bölcsi és én is sokkal nyugodtabban dolgozom, hogy a gyermekem nem sírdogál egész nap, hanem boldogan mászik az ölembe amikor megérkezem érte és magyaráz a dadusoknak (én meg fordítok
)
Belgium, ketnyelvu ovi, a mienk teljesen multi-kulti mindenhonnan vagyunk kozeg, nehany felig vagy teljesen belga gyermekkel.
Itt alapvetoen hozza vannak szokva az iskolai-ovodai intezmenyek ahhoz, hogy a vilag minden tajarol sok kulfoldi van (Nato, EU intezmenyek miatt elsosorban) mind az allami, mind a maganrendszerekben.
A kislanyom itt szuletett, nem volt bolcsis, oviba ment 3evesen, mi csak magyarul beszelt/unk hozza mindig is, alapos utana jaras utan, direkt emiatt, amit irtal is. Ok meg ilyen pici korban sok nyelvet meg tudnak kulonboztetni egymastol, es annyira fogekonyak, hogy maguktol razodnak bele. Nem volt beilleszkedesi problema, annak ellenere, hogy o mar nagynak szamitott ehhez (itt 3 honaposan kerulnek kozossegbe a gyerekek), nagyon ugyesen felvette a ritmust, nyitott, konnyen baratkozik.
A nyelvi reszetol tartottam egy kicsit, mert akkoriban igazan meg magyarul sem fejezte meg ki magat egesz mondatokban, ez par honappal kesobb megvaltozott es mindharom nyelven elkezdett beszelni, fokozatosan egyre tobbet. Allitolag rendezodnie kellett a fejeben, mielott o maga megszolalt volna.
Az ovi angol-francia, az ovobacsi igy az ovoneni ugy beszel hozzajuk. Amikor kezdte, teljesen nyitottak voltak arra hogy 1-2 magyar szot amiket a kislanyom hasznal megjegyezzenek, hogy segitsenek neki. Maguktol ajanlottak fel. Ok is mondtak, hogy jo, ha mi tovabbra is magyarul beszelunk hozza, igy is rendben lesz.
Az ovis tarsaival azt a kozos nyelvet haszaljak egymas kozt ami “kozos keresztmetszet” egymas kozt kenyelmes, pl a japan kislannyal, a ket mexikoi kislannyal angolul vagy lengyel-(frankofon)belga kisfiuval franciaul. Balogh Bea kisfiaval meg magyarul egymas kozt
mert ok ketten egy csoportba kerultek, de eszrevettem, hogy amikor tobben jatszanak egyutt, alkalmazkodnak es ok is valtanak egymas kozt.
A beszokas nalunk egyedi, a hagyomanyos belga rendszerben nincs, de a mi ovinkban 2,5 eves kortol csak delelott maradnak, az csak elokeszito meg, 3 eves kortol delig heti 3x es csak 2x vegig es 3,5 eves kortol full time-ban. Ez akkor is igy van, ha volt bolcsis elotte a gyerek. Nekunk ez nagyon bejott, es igy is nagyon elfaradt eleinte meg.
Nyelvi szempontbol turelmet tapasztalok az ovoda reszerol es sok segitseget, pl. nem feszultek ra ha francia helyett angolul mondott valamit a kislanyom, hanem ha nem megy, elmondja az ovono helyette, hogy neki mit kellene (pl. repeta az ebednel es hogy hangzik a teljes mondat udvarias formaban) mert lehet szokincse nincs meg hozza azon a nyelven es a gyereknek el kell ismetelnie a mondatot utana. Legkozelebb mar megy neki magatol is. Lehet, hogy orszagtol fugg sot azon belul intezmenytol is, de nekunk osszessegeben nagyon pozitivak a tapasztalataink, ahogy kezelik a helyzeteket, a nyelvi nehezsegeket
Attol nem kell megijedni, ha a gyerek egesz nap valamilyen nyelven elt es amikor felvesszuk meg nekunk is ugy meseli el az elmenyeit, kitartoan valaszolni es kerdezni kell a mi kozos nyelvunkon es vissza all, megszokja ezt is (ezt azok az ismeroseim is igy csinaljak, ahol a csaladon belul van tobb nyelv es mindket szulo ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek mindkettejuk nyelvet vagy epp a szulok kozosen hasznalt nyelvet beszelje). Nalunk egy rovidebb idoszak volt ilyen, hogy felvettem es meg angolul mondta, de negyedora alatt vissza allt a magyarra velem. Azt sem engedi – es ha igy van nem is szabad eroltetni, – hogy ne magyarul meseljek neki, mert “mama te nekem magyarul vagy!”
meg tudja kulonboztetni azt is, ha tarsas kozegben mas nyelvet hasznalunk, es hozza is ugy beszelunk, nem fog ossze kavarni semmit, tudja, hogy haza ertunk, megint magyarul vagyunk.
Helyi sajatossagokbol talan kicsit fel lehet keszulni annak aki kikoltozes utan viszi kozossegbe a gyermeket, hogy ahova koltoznek ott mi hogyan mukodik. Helyenkent eltero lehet az is, mekkora onallosagot varnak el a gyerekektol, pl nalunk egyedul kell tudni oltozni az elso perctol a cipzar felhuzasig, vagy nem igazan torodnek vele, van-e rajta sapka ha kimennek. Ez megint ilyen helyi elteres, hogy a belgaknak a 10 fok nem szamit hidegnek, nem sapkas, 15 fokban mar egy lenge pulcsiban elvannak, vagy a szemerkelo eso sem esernyos tema meg, mig szamunkra nem igy van. Egy 3 evesnek jo esellyel nem jut eszebe a sapkat felvenni magatol, ha valaki hasonlo cipoben jar, ovi elott gyakorolni erdemes a gyerekkel ezeket, idovel belejon.
Vagy jo tudni pl azt, mennyire befogado az adott orszag a kivulallokkal szemben, ebben is lehetnek elteresek, vagy hogy mennyire “valodi” ez vagy inkabb a felszinen marad, mosoly de 3 lepes marad mindig, mert akarhogy is, nem tartozunk oda, legalabbis szamukra nem, (ez sose lesz kimondva es a gyereket se szabad terhelni vele, csak jo ha mi tudjuk vagy ra tudunk erezni)
Amivel kepbe lehet hozni pl oket, azok ilyesmik, hogy “a spanyolok es mas deliek egymas nyakaba ugranak, de az eszakiak nem feltetlenul” hogy egy sima hetkoznapi helyzetben tudja kezelni, ha neki ez nem fer bele vagy ellenkezoleg, hogy ne vegye magara, mert kedvelheti attol a sved gyerek is csak nem ugy fejezi ki ok nem feltetlenul annyira mennek kozel- ez pont egy olyan pelda ami nalunk megesett es elmagyaraztam neki hogy miert nincs emogott semmi. Amikor szulinapi meghivot kapott egy kislanytol, o megolelte volna a kislany meg ledermedt
A kislanyom meg nem tudta hova tenni, hogy az eszt kislany meghivta az otthonukban tartott szuk korben a szulinapjara, de az olelesre nem volt lelkes
Nem akarok altalanositani, biztosan neveltetes kerdese is meg egyeni temperamentume is, hogy kinek mi fer bele, de a kultura az ilyesmikben azert jelen lehet, de ebbe is bele tanulnak.
Mi Norvégiába költöztünk ki 2022.09.29-én az akkor kezdő ovisommal és a 8hónapos babával. (Férjem már júliustól kint volt). Magyarországon amikor bementem az oviba,hogy megkérdezzem mitévő legyek azzal,hogy szeptember 5-től kellett volna elkezdeni a beszoktatást de az intézményvezető azt ajánlotta (amit végül nem bánok),hogy ne is kezdjük el,ne zavarjuk össze a gyereket. Így a kislányom végül november 1-én kezdte külföldön az ovit
Nagy szerencsénk volt hisz a barátnőmnek a kisfia is abba a csoportba jár ahova a kislányomat is felvették,így magyarul tudott valakivel kommunikálni
a beszoktatás az első napon úgy volt,hogy bent lehettünk vele (2-3óra) majd másnap ott maradhatott ha úgy látták rajta de csak pár óra hosszát utána a 3.napon délután 2óráig ott kellett hagyni
sziasztok! itt Olaszorszag.
3 es 5 evesekkel.
a lanyaim erzekeny, bujos, sokaig (kezdeskor is) szoptatott gyermekek.
a csalad hianya nalam abban mutatkozott meg, hogy ugy erzem, talan jobb lett volna, ha nem csak ketto (ertett) felnott szajabol hallja, hanem a nagyszulok is segitenek az intezmeny “promociojaban”. nalunk nagyon szoros es vidam csaladi halo van, ezert gondolom. tovabba harom evesen a nagyobbik lanyom nem allt meg keszen ra – egy olyan intezmenybe vittuk (nem volt mas..) ahol a covid miatt szigorubb volt minden, nem volt annyira szemelyes… szunet is lett, online ovival (napi egy ora enekles vagy kozos gyurmazas papirvagas szinezes- zsenialis!), nem is banom. kovetkezo evben (4) mar egy masik suliba ment, iskolabusszal. egyreszt jol el lehetett adni az iskolabuszt mint partiszervizt, masreszt az iskolaban montessori elvu oktatast/gondozast kovetnek, tobb es csupasziv tanito nenikkel, akik szukseg eseten az olukben tartottak a kicsiket.. a kisebbik lanyom mar a nagyhoz csatlakozva, a buszon egyutt ulve konnyebben vette az akadalyokat.
volt kis kabalafigura, rajzolt szeretet-puszi-gombnyomas a kezen, ezek nem annyira segitettek. inkabb az, hogy a kedvenc temaikat megbeszeltem a tanito nenikkel telefonon/online (nem volt szemelyes lehetoseg) es azok oldottak a feszultseget amikor hianyoztam.
a nyelv szerintem nagyon konnyen tapad. par honap es nem problema, de amig nem tudjak kifejezni magukat, megertetni magukat, frusztraltak..
Sziasztok! Svédországban most kezd éppen beszokni az „oviba” a kisfiam. Az ovi itt 1-6 éves korig van, a gyerekek legnagyobb része el is kezdi 1 évesen. Nekünk 20 hónapos koráig sikerült kihúzni. Küzdünk január közepe óta, persze volt közben betegség is, szóval volt megszakítás, de a héten végre hajlandó volt enni és inni az oviban. Eddig mindkettőt elutasította és óriási sírás, ellenkezés volt minden étkezési szituáció odabent.
Ebben az oviban 2 kiscsoport van, 1-4 éveseknek, és 1 nagycsoport, 3-6 éveseknek. A lassan 5 éves kislányom a nagyfsoportba jár, így némileg segít, hogy a közelben van.
Óvoda váltáson gondolkodunk, mert a kicsi csoportjából hamarosan szülési szabadságra megy az az óvónő aki nagyon lelkiismeretes és a kedvencünk (most is kevesebbet dolgozik már). Sajnos sok a helyettes és itt Svédországban a „tanterv” része a képernyő, és így a pedagógusoktól függ mennyit használják. Itthon mi kerüljük, csak a családdal való kapcsolattartásra van videó, egyébként semmi, ezért sokallom a dolgot, és a kiscsoportban nem vagyunk elégedettek a többi óvónő szemléletével, így a kisfiam miatt váltani szeretnénk. Úgy néz ki, augusztusban lesz hely másik oviban.
A lányom miatt ez nem olyan egyszerű, majd róla is írok, hisz általa több tapasztalatunk van az oviról.
